Halotti beszéd és könyörgés

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék. A hívő sírjánál elmondható nemzeti nyelvű beszéd-minta ebben a korban csak német nyelvterületen maradt fenn. Magyarországon a temetési beszéd, a sermones  gyakorlata feltehetőleg német befolyásra honosodott meg. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető, III. Béla uralkodásának végére, egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak. A kódex latin nyelven írt szövege a 135. lapon fejeződik be, a régi magyar írással készült magyar szöveg a 136. lapon maradt fenn.  Pray György jezsuita szerzetes számolt be a felfedezésről 1770-ben.

Két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros hivatalos egyházi szöveg fordításából, amely egy könyörgés.